Hogyan működik a forgás a röplabdában

A hat hely

Képzeld el, hogy a saját alapvonalad mögött állsz, és a háló felé nézel. Az oldal minden pályarajza így készül: a háló felül van. Az 1-es hely a jobb hátsó, nyitó helyzet. A helyeket az FIVB 7.4.1 szabály (angol nyelvű) határozza meg, a számozás a forgás sorrendjét követi.

A középvonaltól 3 méterre lévő támadóvonal minden térfelet első és hátsó területre oszt. Fontos: nem a támadóvonal tesz valakit első sorkötelessé, hanem kizárólag a helye a forgásrendben.

A nyitási sorrend és a kezdő felállás

Minden játszma előtt az edző leadja a felállást, amely rögzíti a hat kezdő sorrendjét (7.3). Ez a sorrend az egész játszmában érvényes. Ha a csapatod kezd nyitással, az 1-es helyen álló játékos nyit először, utána mindig az, aki forgással az 1-es helyre kerül.

Mikor forogtok?

Csak akkor fordultok, amikor a csapat visszaszerzi a nyitás jogát: az ellenfél nyitott, és ti nyertétek a labdamenetet. Ekkor mindenki egy helyet lép az óramutató járásával megegyezően (7.6.2):

• 2 → 1 (ő nyit)
• 1 → 6
• 6 → 5
• 5 → 4
• 4 → 3
• 3 → 2

Ha a ti nyitásotokból nyeritek a labdamenetet, ugyanaz a játékos nyit újra, és senki nem mozdul. Ha a saját nyitásotokból veszítetek, akkor az ellenfél fordul, nem ti.

Egy játszma alatt a csapat újra és újra ugyanazon a hat felálláson megy végig.

Az 1–6. forgás

Az edzők a hat felállást aszerint nevezik el, hogy a nyitáskor hol áll a feladó. Ezen az oldalon és a legtöbb csapatnál:

A számok a játék sorrendjét követik: az 1. forgás után jön a 2., és így tovább. Van, ahol fordítva számolnak, vagy a nyitó szerint nevezik el a forgásokat, ezért érdemes tisztázni, mit ért rajta az edződ.

5:1-es rendszerben az 1. forgás jellemzően így néz ki: feladó az 1-esben, nyitásfogadó ütő a 2-esben, center a 3-asban, feladó átló a 4-esben, a másik nyitásfogadó ütő az 5-ösben, a másik center a 6-osban.

Posztváltás a nyitás után

A forgásrend csak a nyitás pillanatára vonatkozik. Amint a nyitó megüti a labdát, mindenki bárhová mehet a saját térfelén (7.4.4). A csapatok ezt arra használják, hogy mindenki oda kerüljön, ahol a legerősebb:

• Első sor: a nyitásfogadó ütő balra, a center középre, a feladó vagy a feladó átló jobbra.
• Hátsó sor: a feladó vagy a feladó átló jobb hátulra (1-es hely), a nyitásfogadó ütő hátsó középre (6-os hely, készen a pipe-ra), a liberó bal hátulra (5-ös hely).

A nyitás előtt a játékosok olyan közel állnak a céljukhoz, amennyire a állásrendi szabály engedi, és a nyitás pillanatában váltanak. Saját nyitásnál a váltás azonnal megtörténik. Az ellenfél nyitásánál a legtöbben előbb fogadnak, és a támadás közben vagy után váltanak.

Az első és a hátsó sor korlátai

A váltás nem változtat azon, ki első sorköteles. A nyitás pillanatában a 4-es, 3-as és 2-es hely az első sor, az 5-ös, 6-os és 1-es a hátsó, és ez az egész labdamenetre érvényes:

• Hátsó sorköteles játékos nem sáncolhat, és nem vehet részt befejezett sáncban (14.6).
• Hátsó sorköteles játékos a háló felső széle fölött teljesen fent lévő labdát csak akkor támadhatja, ha a támadóvonal mögül rugaszkodik el; a vonal elé érkezhet (13.2). A vonal elől csak olyan labdát üthet át, amely legalább részben a háló felső széle alatt van.
• A liberóra még szigorúbb szabályok vonatkoznak: lásd a liberóról szóló útmutatót.

Gyakori kérdések

Forog a liberó? A liberó egy hátsó sorköteles játékost vált, és átveszi annak helyét a sorrendben. Amikor az a játékos az első sorba (4-es helyre) kerülne, a liberónak le kell jönnie, és az eredeti játékos tér vissza.

Mi van, ha rossz sorrendben nyitunk? Ez forgásrendi hiba (7.7): az ellenfél kapja a pontot és a nyitást, a sorrendet pedig kijavítják. Lásd: cserék és szabályok.

Fordulunk a játszma elején? Nem. Az edző minden játszmára új sorrendet adhat le, így a kezdő helyek játszmánként változhatnak.

Gyakorolj

• Lépkedj végig mind a hat forgáson a saját posztodban a Posztkeresőben.
• Teszteld magad a forgáskvízzel.
• Állítsd össze a csapatod felállását, és nyomtass forgási lapot a felállásszerkesztővel.