Játékrendszerek a röplabdában

Honnan jön a név?

Az első szám a támadók, a második a feladók száma. A kettő összege nem feltétlenül hat: a 6:2-ben a két feladó is támad, amikor első sorköteles. A forgás szabályai minden rendszerben ugyanazok, a rendszer csak azt dönti el, ki adja a második érintést.

Minden rendszernél jó kérdés: hány első sorköteles támadónk van? Három támadó szétosztja az ellenfél sáncát, kettő megkönnyíti a dolgát.

6:6: mindenki felad

A 6:6-ban nincs állandó feladó. Aki a 3-as helyre (első közép) kerül, az ad fel abban a forgásban, a másik két első sorköteles játékos támad.

• Első sorköteles támadók: kettő.
• Előnyök: mindenki minden elemet megtanul, nincs posztváltás, a forgásrend maga a felállás. Kezdőknek, iskolai csapatoknak és vegyes amatőr társaságoknak ideális.
• Hátrányok: a feladás minősége forgásonként változik, és csak két támadó van. Egyes változatokban a 2-es helyen álló játékos ad fel, ezért érdemes tisztázni, nálatok mi a szokás.

4:2: első sorköteles feladó

Két feladó áll egymással szemben a forgásban (három hely távolságra), így mindig pontosan egyikük van az első sorban. Az első sorköteles feladó ad fel, általában jobb elölről vagy középről, a négy ütő pedig támad.

• Első sorköteles támadók: kettő (az első sor három helyéből egyet a feladó foglal el).
• Előnyök: egyszerű. A feladó eleve a hálónál van, nem kell a hátsó sorból előrefutnia, és a fogadás könnyen megszervezhető. Jó lépcső a 6:6 után.
• Hátrányok: csak két támadó van, így a sánc rájuk koncentrálhat.

6:2: hátsó sorköteles feladó

Itt is két feladó áll egymással szemben, de most a hátsó sorköteles feladó ad fel. Az első sorköteles feladó ütőként játszik, általában a jobb oldalon.

• Első sorköteles támadók: mindig három.
• Előnyök: minden forgásban három támadó, és két játékos osztozik a feladás terhén. Akkor működik jól, ha a csapatnak van két tisztességes feladója, akik ütni is tudnak.
• Hátrányok: a feladó mindig hátulról érkezik, ezért a fogadásnál többet kell rejteni (lásd: az állásrendi szabály). A két feladónak hasonló labdát kell adnia, és több csere kell, ha az edző speciális ütőket hoz be a feladók helyett.

5:1: egy feladó

Egyetlen feladó ad fel minden forgásban. A forgásban vele szemben az feladó átló áll.

• Első sorköteles támadók: három, amikor a feladó hátul van (1., 2. és 3. forgás: feladó az 1-es, 6-os és 5-ös helyen), kettő, amikor elöl (4., 5. és 6. forgás: 4-es, 3-as és 2-es hely). Első sorban a feladó maga is támadhatja a második labdát, így a sánc nem hagyhatja figyelmen kívül.
• Előnyök: egy feladó, egy ritmus, egy döntéshozó. Az ütők mindig ugyanolyan labdát kapnak. Kevesebb csere kell.
• Hátrányok: a csapat nagyon függ egy játékostól. A forgások felében csak két első sorköteles ütő van.
• Egy jellemző 5:1-es 1. forgás: feladó az 1-esben, nyitásfogadó ütő a 2-esben, center a 3-asban, feladó átló a 4-esben, nyitásfogadó ütő az 5-ösben, center a 6-osban. Mindenkinek a párja áll vele szemben: feladó és feladó átló, a két nyitásfogadó ütő, a két center.

A legtöbb klub-, egyetemi és nemzetközi csapat 5:1-et játszik. A Posztkereső lépésről lépésre mutatja az 5:1 mind a hat forgását.

Összehasonlítás

Ki ad fel, ha a feladó nem tud?

Minden rendszerben előfordul, hogy a feladónak kell az első labdát megjátszania. A csapatnak előre meg kell egyeznie, ki ad fel helyette. Gyakori megoldás a liberó, a jobb oldali játékos vagy az, aki a feladóhelyhez a legközelebb van. Sok csapat egyszerűen bekiabálja: „segíts”, vagy nevén szólítja a játékost. Ezt edzésen beszéljétek meg, mert csapatonként eltér.

Melyiket válasszátok?

• Új csapat, vegyes tudás: kezdjétek 6:6-tal, utána jöhet a 4:2.
• Két játékos, aki fel is ad és üt is: a 6:2 három támadót ad, és senkit sem terhel túl.
• Egy egyértelmű feladó: 5:1.

Bármelyiket is választjátok, állítsátok össze a felállást, nyomtassátok ki a forgási lapokat, és az első meccs előtt menjetek végig mind a hat forgáson.