Cserék, pihenőidők és pontszámítás

Cserék

Csere az, amikor egy pályán lévő játékos helyére a kispadról jön be valaki, a hivatalos eljárással: az edző kéri, a jegyző rögzíti. A liberó-helyettesítések ettől külön állnak, és nem számítanak bele (lásd: a liberó szabályai).

Az FIVB korlátai (15.1 és 15.6, angol nyelvű):

• Csapatonként és játszmánként hat csere. Egyszerre több játékos is cserélhető, mindegyik egynek számít.
• Kezdő játékos (aki az adott játszma kezdő felállásában szerepelt) játszmánként csak egyszer hagyhatja el a pályát, és csak egyszer térhet vissza, mégpedig a felállásban elfoglalt korábbi helyére.
• Cserejátékos játszmánként csak egyszer léphet pályára egy kezdő helyére, és csak ugyanaz a kezdő válthatja le.

A párosítás tehát a játszmára rögzül: ha B csere A kezdő helyére jön be, A csak B helyére térhet vissza, és A visszatérése után egyikük sem cserélhető le újra abban a játszmában (a rendkívüli cserét kivéve).

Rendkívüli csere (15.7): ha egy sérült játékost nem lehet szabályosan lecserélni, bárki beállhat, aki abban a pillanatban nincs a pályán (a liberót és az általa váltott játékost kivéve). Ez nem számít bele a hat cserébe, de a sérült játékos azon a mérkőzésen már nem térhet vissza.

Sok amatőr és utánpótlás-bajnokság több cserét vagy szabad cserét enged. Nézd meg a saját bajnokságod szabályait.

Pihenőidők

• Csapatonként és játszmánként két pihenőidő (15.1), mindegyik 30 másodperc (15.4).
• Csak az edző (edző hiányában a játékoskapitány) kérheti, amikor a labda nincs játékban, és még nem fújták be a nyitást.
• Egyes versenyeken, főleg a legmagasabb szinten, technikai pihenőidő is van, vagy eltérnek a pihenőidő szabályai. Klubszinten a két 30 másodperces pihenőidő az általános.

Pontszámítás

A röplabdában minden labdamenet pontot ér (rally point rendszer), függetlenül attól, ki nyitott.

• A játszma megnyerése: az nyer, aki elsőként éri el a 25 pontot legalább 2 pont előnnyel. 24:24-nél addig folyik a játék, amíg valamelyik csapat két ponttal vezet, például 26:24 vagy 31:29 (6.2).
• A mérkőzés megnyerése: három nyert játszma kell. A mérkőzés legfeljebb öt játszmás.
• Az ötödik (döntő) játszma 15 pontig tart, szintén 2 pont különbséggel. Amikor valamelyik csapat eléri a 8 pontot, a csapatok térfelet cserélnek.
• A játszmák után a csapatok térfelet cserélnek. A döntő játszma előtt új sorsolás dönt a nyitásról és a térfelekről.

Sok bajnokság két nyert játszmáig, fix számú játszmáig vagy rövidebb harmadik játszmával játszik. Itt is a bajnokság szabályai döntenek.

A nyitás

A nyitás szabályai a 12. szabályban vannak:

• A nyitónak az első játékvezető sípszavától számított 8 másodpercen belül meg kell ütnie a labdát.
• A labdát fel kell dobni vagy el kell engedni, és egy kézzel vagy a kar bármely részével kell megütni. Csak egy feldobás megengedett. Előtte a labdát pattogtatni vagy a kézben forgatni szabad; ha viszont feldobod és leejted, az már a feldobásod volt, így hiba.
• Az ütés (felugrós nyitásnál az elrugaszkodás) pillanatában a nyitónak az nyitási helyen kell lennie: az alapvonal mögött, az oldalvonalak meghosszabbításai között. Nem érintheti a pályát, az alapvonalat sem. Az ütés után a pályára érkezhet.
• A sípszó előtt végrehajtott nyitást megismétlik.
• A nyitott labda érintheti a hálót, ha az antennák között átmegy.

Forgásrendi hiba és állásrendi hiba

A kettőt könnyű összekeverni.

A 2025–2028-as FIVB-szabályok szerint állásrendi hibát csak a fogadó csapat követhet el; a nyitó csapat bárhol állhat a saját térfelén. Sok bajnokság még a régi szabályt alkalmazza mindkét csapatra. Bővebben: az állásrendi hiba szabálya.

Ha nyitási hiba és állásrendi hiba egyszerre történik (például a nyitó rálép az alapvonalra), a nyitó hibája számít. Ha a nyitás az ütés után válik hibássá, például a hálóba megy, az állásrendi hiba számít (7.5).

Tartsd számon

A meccskövető számolja a cseréket, a pihenőidőket és az eredményt, és mutatja, ki nyit legközelebb, így előbb veszed észre a forgásrendi hibát, mint a játékvezető.