A liberó szabályai
Miért van liberó?
A liberóval a csapat cserék nélkül tarthatja pályán a legjobb fogadóját és védőjét a hátsó sorban. Cserébe a liberó (FIVB-szabály szerint) nem nyit, nem sáncol, és nem támad a háló fölött. A szabályok: FIVB 19. szabály (angol nyelvű).
Kit vált a liberó?
A liberó bármelyik hátsó sorköteles játékost válthatja (19.3.2). A legtöbb csapat a centerek helyére hozza be: a centerek magasak, sáncra és gyors támadásra épülnek, és általában gyengébben fogadnak. Amikor a center a hátsó sorba kerül, a liberó beáll; amikor a center újra az első sorba fordulna, a liberó lejön, és a center visszamegy.
A liberó pontosan a váltott játékos helyét veszi át a forgásrendben, a állásrendi szabály szempontjából is.
Nyitás: FIVB-szabály szerint a liberó nem nyithat. Ezért amikor a center az 1-es helyre ér, és a csapat nyit, a center nyit. Amint a csapat elveszíti a nyitást, a liberó visszaállhat helyette. Egyes csapatok ebben a forgásban a liberóval egy másik játékost váltanak, ami szabályos, ha a két liberó-helyettesítés között legalább egy befejezett labdamenet van (lásd lent).
Mit nem tehet a liberó?
Az FIVB 19.3.1 szabály szerint a liberó:
- csak hátsó sorköteles játékosként játszhat;
- nem fejezhet be támadást sehonnan (sem a pályáról, sem a kifutóból), ha a labda az érintés pillanatában teljesen a háló felső széle fölött van;
- nem nyithat, nem sáncolhat, és nem kísérelhet meg sáncot.
A liberó bárhonnan, a támadóvonal elől is játszhat kosárérintéssel, védhet, fogadhat és feladhat.
A felső ujjas feladás szabálya
Ha a liberó az elülső területen (a támadóvonal előtt vagy annak pályán kívüli meghosszabbításán) felső ujjas érintéssel ad fel, a társa ezt a labdát nem támadhatja, ha az teljesen a háló felső széle fölött van.
Nincs korlátozás, ha:
- a liberó a támadóvonal mögül ad fel, vagy
- a liberó alkarral ad fel, bárhonnan.
Ezért a támadás közben feladó liberók gyakran a vonal mögül elugorva adnak fel, vagy a vonal előtt alkarral játszanak. Az számít, hol volt a liberó lába a feladáskor: ha a vonal mögül rugaszkodott el, nem az elülső területen van.
A liberó-helyettesítés nem csere
A liberó-helyettesítésekre (19.3.2) ez vonatkozik:
- nem számítanak bele a cserékbe, és korlátlanok;
- két liberó-helyettesítés között legalább egy befejezett labdamenetnek kell lennie: a liberó nem jöhet le és mehet vissza, és nem cserélhet másik játékossal két egymást követő nyitás között;
- csak akkor történhetnek, amikor a labda nincs játékban, és még nem fújták be a nyitást;
- a liberó-helyettesítési helyen zajlanak: a csapat kispadja melletti oldalvonal-szakaszon, a támadóvonal és az alapvonal között;
- a liberó helyére csak az a játékos jöhet vissza, akit váltott (vagy a második liberó).
Ha a liberó-helyettesítés a sípszó után, de még a nyitás előtt történik, a játékvezető nem utasítja vissza, de figyelmezteti a csapatot, hogy ez nem megengedett, és a további késedelmes cserék késleltetésnek minősülhetnek.
Két liberó
A csapat a játékoslistáján legfeljebb két liberót jelölhet meg (19.1). Egyszerre csak egy lehet a pályán, és a két liberó válthatja egymást. FIVB-versenyeken a 12-nél több játékost nevező csapatnak kötelező két liberót megjelölnie. Ha a liberó megsérül vagy kiállítják, az edző beküldheti a második liberót, vagy új liberót jelölhet ki azok közül, akik épp nincsenek a pályán.
Ahol mások a szabályok
Sok versenyrendszer módosítja a liberó szabályait:
- Az amerikai NCAA-ban, sok más amerikai bajnokságban és néhány további ligában a liberó nyithat, általában egy forgásban.
- Egyes amatőr bajnokságokban egyáltalán nincs liberó, vagy bármilyen hátsó sorköteles specialistát engednek.
- Az utánpótlás-bajnokságoknak saját csere- és liberószabályaik lehetnek.
A szezon előtt nézd meg a bajnokságod szabályait. Az oldal eszközei az FIVB-t követik: a liberó a centereket váltja, és soha nem nyit.
Gyakorolj
A Posztkeresőben válaszd a „liberó” szerepet, és lépkedj végig a hat forgáson: láthatod, mikor áll be a liberó, hol fogad és hol védekezik. A meccskövető a mérkőzés közben a liberó-helyettesítéseket is nyilvántartja.